Mesterséges intelligencia AI és a kulturális örökség megőrzése
A kulturális örökség létfontosságú szerepet játszik társadalmunk formálásában, valamint gazdag történelmünk és hagyományaink megőrzésében.
A kulturális örökség a tárgyi és immateriális javak széles skáláját öleli fel, amelyek értékesnek tekinthetők a társadalom kulturális identitása szempontjából. Ezek az eszközök lehetnek olyan helyszínek, műemlékek, műtárgyak, gyakorlatok és hagyományok, amelyeket nemzedékeken keresztül örökítettek át.
A kulturális örökség gyakran szorosan kapcsolódik a természeti környezethez, és magában foglalhat kulturális tájakat, vagy történelmi városképeket, mint például Európában.
Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a kulturális örökséget úgy definiálja, mint „egy csoport vagy társadalom fizikai műtermékeinek és immateriális attribútumainak öröksége, amelyet a múlt generációitól örököltek, a jelenben tartanak fenn, és a jövő nemzedékek javára adományoznak. .”
A kulturális örökségnek számos formája létezik, amelyek mindegyike egyedi megőrzési módszereket igényel.
- A tárgyi örökség fizikai tárgyakra vonatkozik, például épületekre, műtárgyakra és dokumentumokra.
- A szellemi örökség ezzel szemben kulturális gyakorlatokra, tudásra és hagyományokra utal, mint például a zene, a konyha és a rituálék.
Az örökség mindkét formája megőrzést és természetvédelmi erőfeszítések hogy a jövő nemzedékei számára biztosítsák fennmaradásukat.
Technológia és digitális megőrzés
A digitális korszakban a technológia fejlődése új lehetőségeket kínál a kulturális örökség megőrzésére és ellenálló képességére. A digitális megőrzés módot kínál a kulturális örökség értékeinek védelmére és szélesebb közönséggel való megosztására, miközben minimálisra csökkenti a károsodás vagy elvesztés kockázatát.
A digitális megőrzés egyik példája a 3D szkennelés, amely lehetővé teszi kulturális tárgyak és helyszínek digitális modelljeinek létrehozását. Ezek a modellek felhasználhatók virtuális túrák és oktatási források létrehozására, valamint kutatási és természetvédelmi célokra.
A virtuális valóság egy másik technológia, amelyet a kulturális örökség megőrzésére alkalmaztak. A magával ragadó élmények létrehozásával a virtuális valóság lehetővé teszi a látogatók számára, hogy új és interaktív módon foglalkozzanak a kulturális örökséggel. Ez segíthet a kulturális örökség tudatosságának és megbecsülésének növelésében, valamint támogathatja a megőrzési erőfeszítéseket.
A technológia használata hozzájárulhat a kulturális örökséghez való hozzáférés és az azzal való elkötelezettség növeléséhez, ugyanakkor új eszközöket és módszereket biztosít a megőrzéshez és elérhetőséghez.
A digitális megőrzés technológia átvétele
A digitális megőrzés a kulturális örökség ellenálló képességének másik fontos szempontja. A technológia befogadásával új és innovatív módon dokumentálhatjuk és őrizhetjük meg a kulturális örökséget. A 3D szkennelés, a virtuális valóság és más digitális eszközök segíthetnek a kulturális örökség életre keltésében a jövő generációi számára.
Az AI térhódítása nem mostanában kezdődött, azonban a ChatGPT elsöprő sikerének köszönhetően egy egyszerűen és könnyen kezelhető AI eszközt kaptak a felhasználók, így egy kis betekintést is a technológiában rejló lehetőségekről.
A mesterséges intelligencia (AI) évtizedek óta izgalmas téma, azonban az elmúlt évek során teljesen új szintre lépett és rohamos fejlődésnek indult.
Az "AI" kifejezés a "mesterséges intelligencia" (angolul Artificial Intelligence) rövidítése, ami arra utal, hogy gépek, számítógépek vagy programok képesek olyan feladatok elvégzésére, amelyek általában emberi intelligenciát igényelnek. A
z AI területe magában foglalja a gépi tanulást (machine learning), a mély tanulást (deep learning), a természetes nyelvfeldolgozást (natural language processing), a képfelismerést, a hangfelismerést, az adatbányászatot és más, intelligens algoritmusokra épülő technológiákat.
Az AI alkalmazások számos iparágban és területen megtalálhatók, például önvezető autók, döntéstámogató rendszerek, automatizált válaszadók és ajánlórendszerek.
A mesterséges intelligencia és a történelem
A mesterséges intelligencia egy újabb eszköz arra, hogy segítsen a felhasználóknak az emberi történelem során felhalmozott információkat, tudást mélyebben, gyorsabban és részletesebben megismerni.
AI információs tár létrehozzásával a nemzeti kulturális örökség mesterséges intelligencia alapú feldolgozásának, kutatásának, oktatásának és a lehető legszélesebb körű közzétételének módszertanát, legyen szó különböző nyelvfeldolgozó algoritmusok fejlesztéséről vagy a kézírást felismerő eszközökről.
- mesterséges intelligencia elegendő tanítóanyaggal rendelkezzen egy adott korszak kézírásának felismeréséhez.
- az EU-nak támogatnia kell, hogy a mesterséges intelligencia hozzájáruljon a kulturális örökség megőrzéséhez
A mesterséges intelligencia is ilyen manapság: az emberi elme, tudományos-technikai fejlődés új szintje, a negyedik ipari forradalom egyik fő eleme és hajtómotorja, amely már most egyszerre okoz rettegést, félelmet és ugyanakkor csodálatot az emberekben. A támogatók csoportja pedig értelemszerűen az anyagi és technikai lehetőségek kimeríthetetlen forrását, a világ és az emberiség fejlődésének új lépcsőjét látják benne.
Múzeumok a virtuális térben
Élő történelem a múzeumban, milyen változásokat fog hozni a mindennapi életünkbe a mesterséges intelligencia. A mesterséges intelligencia bemutatja, hogy néztek ki valójában a történelmi alakok, igazán lenyűgöző, mesterséges intelligencia által generált portrék a történelem leghíresebb embereiről.
A technológia óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, és valóban rendkívüli dolgokat hozott létre a számunkra. Egy közelmúltbeli fejlesztés lehetővé tette, hogy a történelmi személyekről készült képeket újragondoljuk, és ezáltal megismerhessük, hogyan néznének ki a mai világban.
Az AI kreatívan felhasználható történettudományi vizsgálatok esetében:
„Adatbányászat és Archiválás:
Az AI alkalmazása segíthet az óriási mennyiségű történelmi dokumentumok, levelek, naplók és egyéb források átvizsgálásában. Kifejlett adatbányászati algoritmusok lehetővé teszik a releváns információk gyorsabb és hatékonyabb kinyerését, segítve a történészeket a kutatásban.
Automatizált Tartalomértelmezés:
Az AI segíthet a történelmi dokumentumok tartalmának automatizált értelmezésében és kategorizálásában. Például egy olyan algoritmus, amely azonosítja az események időpontját, helyszínét, résztvevőit és témáját, elősegítheti a gyorsabb adatfeldolgozást.
Nyelvi Elemzés és Stílus Felismerés:
Az AI alkalmazása segíthet a történelmi szövegek stílusának és nyelvének elemzésében. Ez lehetővé teszi a különböző időszakok vagy szerzők stílusának azonosítását, és hozzájárulhat a források pontosabb datálásához vagy azok szerzőjének azonosításához.
Időszakos Tendenciák Elemzése:
Mesterséges intelligencia alapú eszközökkel lehetőség nyílik a történelmi események és trendek elemzésére az időben. Ez segíthet a történészeknek abban, hogy átfogóbb képet alkothassanak a társadalmi változásokról és azok hátteréről.
Digitális Rekonstrukció és Virtuális Valóság:
Az AI támogathatja a történelmi helyszínek vagy események virtuális rekonstrukcióját. Ez lehetővé teszi a történészek számára, hogy interaktív módon vizsgálják meg a múltat, és a tanulók számára egyedi élményeket teremtsenek.
Kép- és Hangfeldolgozás:
Az AI segíthet a történészeknek az archivált képek és hanganyagok elemzésében. Az automatizált képfelismerés és hangfeldolgozás lehetővé teszi az érzékeny információk gyorsabb azonosítását és kiemelését.
Történeti Szimulációk és Predikciók:
Mesterséges intelligencia algoritmusokkal lehetőség nyílik a múltbeli események alapján történő szimulációk és predikciók készítésére. Ez segíthet a történészeknek megérteni a történelem lehetséges forgatókönyveit és következményeit.”
Mi a generatív AI?
A generatív AI a mesterséges intelligencia egy olyan formája, amely képes a betanított adatok alapján szöveget, képeket és változatos tartalmat létrehozni.
Összességében a digitalizáció és a mesterséges intelligencia egyre inkább hétköznapivá válása felelős, etikailag tudatos, a lehetőségeket kiaknázó, a kihívásokra reagáló gondolkodást, a szakmai paradigmáink átértékelését és új kutatói-kommunikációs stratégiát tesz szükségessé a történettudomány területén is.
A generatív AI képes új adatpéldányokat generálni különböző típusokban, nem csak szövegben. Ez a generatív mesterséges intelligenciát olyan virtuális asszisztensek tervezéséhez teszi hasznossá, amelyek emberszerű válaszokat generálnak, dinamikus és fejlődő tartalommal rendelkező videojátékokat fejlesztenek ki, sőt szintetikus adatokat is generálnak más AI modellek képzéséhez, különösen olyan esetekben, amikor a valós adatok gyűjtése kihívást jelent vagy nem praktikus.
A hagyományos AI olyan AI-rendszerekre utal, amelyek előre meghatározott szabályok vagy algoritmusok követésével képesek végrehajtani bizonyos feladatokat.
A gépi tanulás lehetővé teszi, hogy a rendszer az explicit programozás helyett az adatokból tanuljon. Más szóval a gépi tanulás az a folyamat, ahol a számítógépes program önállóan alkalmazkodhat az új adatokhoz, és tanulhat azokból, ami trendek és elemzések felfedezését eredményezi.
A Conversational AI lehetővé teszi a gépek számára, hogy emberi módon megértsék és reagáljanak az emberi nyelvre. Míg a generatív AI és a beszédes AI hasonlónak tűnhet – különösen, ha generatív AI segítségével generál emberszerű szöveget –, az elsődleges különbség a céljukban rejlik.
A mesterséges általános intelligencia (AGI) olyan – jelenleg hipotetikus – nagymértékben autonóm rendszerekre utal, amelyek a gazdaságilag legértékesebb munkában képesek felülmúlni az embereket. Ha megvalósulna, az AGI képes lenne megérteni, megtanulni, adaptálni és megvalósítani a tudást a feladatok széles körében.